Mostanában a Harry Pottert olvasom, és közben folyamatosan jár az agyam, hogyan tudnám megvalósítani magam a munka helyemen. Mint már egy korábbi  bejegyzésemben említettem a gyerekekhez értek. Van még persze mit tanulnom, de ez az amiben igazán jó vagyok. De ha az emberbe folyamatosan sulykolják, hogy rossz, akkor elveszti önbecsülése pozitív oldalát és elkezd másoknak megfelelni, és mások által ráerőltetett viselkedést prezentálni. Nem régiben beszélgettem a főnöknőmmel aki kis lelket öntött belém és meggyőzött, hogy jól végzem a munkámat és nem kell foglalkoznom azzal a 3-4 emberrel akik azt gondolják a világ nem változik 10 év alatt.

Talán sok olyan ember van aki hasonlóan érez mint én, jó valamibe, de mások „tönkreteszik” a belülről jövő ösztönös és abszolút helyes viselkedését. Ezért osztom meg ezt a kis bejegyzést mindenkivel, hát ha sikerül nekem is lelket öntenem másokba. És, hogy vissza kanyarodjak a Harry Pottere , találtam egy jó részt amit meg lehet fogadni.” A bolondok, akik büszkén a világ elé tartják szívüket, akik nem tudnak uralkodni az érzelmeik felett, gyötrő emlékeken rágódnak, és hagyják, hogy bárki feldühítse őket- más szóval a gyenge emberek – mind esélytelenek a Sötét Nagyúrral szemben.  „  (Harry Potter 5. 464o.) Némi átvittséggel érdemes elolvasni, mert tanulságos lehet bárki számára.